Minden szabályt megelőz, hogy a szakításról, előre, ne beszélj senkinek. Bármelyik barátodtól visszajuthat hozzá, és nincs attól kínosabb, ha a párod mástól tudja meg, hogy mik a szándékaid. Ahogyan kínos szakítani telefonon, üzenetben, cseten, messengeren bárhogy, ami nem szemtől szemben történik.
A legfontosabb a jó időzítés! Bizony, ez egy olyan dolog, amikor tekintettel kell lenni a másikra. Ne akkor támad le a szakítással, amikor stressz, trauma, és egyéb nehézségek gyötrik. Ha valami komoly feladatra készül a munkában, esetleg vizsgázni vagy valamilyen orvosi szűrésre készül. Tudom, nem lehet a végtelenségig húzni a szakítást, de azért időzíts jól és légy lényegre törő. Ez már a második szabály. Ha szakítasz, mindig mond el a pontos okát, keress konkrét eseteket, amiről beszélsz, zárd rövidre és ne hagyj kiskaput.
Legyél őszinte, és nagyon személyes. Ne azért sírj, hogy megsajnáljon, hiszen neki is ugyanolyan rossz. Ne kezd azzal se, hogy ő a hibás. Inkább vállald magadra, vagy a legjobb, ha kettőtöké a felelősség, és ezt mind a ketten értitek is.
De arra is figyelj, hogy ne túlozz! Az emberek hajlamosak idővel máshogy látni dolgokat, és sokszor még a saját hazugságaikat is elhiszik. Veszélyes! Főleg, mert az, akinek mondod pontosan ugyanabban a kapcsolatban élt, mint te, és minden tud, vagy legalábbis sejti. Ne menj bele az ordítozásba, és ne támadj a szavakkal, akkor sem, ha ő kezdte. Mindketten tudjátok, hogy a harag nem fog megoldani semmit. Engedd meg neki, hogy kieressze a gőzt, és utána te is megkönnyebbülten távozhatsz, és bízhatsz abba, hogy tényleg le tudtátok zárni.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest